Az Oscar®-díjas Russell Crowe és a Gladiátor legendás rendezője, Ridley Scott ezúttal azért egyesítik erőiket, hogy elmeséljék Robin Hood történetét. Az Oscar®-díjas Brian Grazer producerrel (Egy csodálatos elme – A Beautiful Mind, Amerikai gengszter – American Gangster) és a szintén Oscar®-díjas Brian Helgelanddel (Szigorúan bizalmas – L.A. Confidential, Zöld zóna – Green Zone) olyan hőst álmodtak vászonra, akinek cselekedeteit évszázados legendák örökítették meg, és minden korszakban lángra lobbantották a szabadság és igazságosság híveinek képzeletét.
A 13. századi Angliában Robin és betyárcsapata harcba száll a népet sanyargató urak ellen, és azt a célt tűzi zászlajára, hogy ráébressze az uralkodót alattvalói szenvedésére. Mindegy, betyárnak vagy hősnek mondják-e, egy közember népe szabadságának örök szimbólumává válik.
Robin Hood az íjászat mestere, korábban I. Richárd király katonájaként harcolt a franciák ellen, és egyetlen célja a túlélés volt. Richárd halála után Robin Nottinghambe megy. A város és környéke a gonosz seriff uralmát nyögi, a népet az éhhalál küszöbére taszítják a magas adók. Az íjász beleszeret Marion úrnőbe (az Oscar®-díjas Cate Blanchett játssza). A hölgy kezdetben bizalmatlan az erdőből szalajtott különös hadfi személyét és szándékait illetően. Robin el akarja nyerni Marion kegyeit, és szeretné megmenteni a helybelieket, ezért bandát toboroz. Az erdei betyárok harci tudásánál csak életöröme nagyobb.
Az országot több évtizedes háború nyomorítja, az új király hatalma erőtlen, ármány fenyeget belülről és ellenség külhonból. Robin és csapata elképesztő kalandra vállalkozik: nekivágnak, hogy megakadályozzák a véres polgárháború kitörését, és visszaadják Angliának régi dicsőségét.

Robin Hood alakja emberemlékezet óta jelen van az angol irodalomban. J.C. Holt, a jeles középkorkutató találóan fogalmaz: „Egy szakajtónyi Robin Hood-szerű figuráról tudunk. Még a leginkább reálisnak tűnő történet is úgy hangzik, mint egy legenda.”
Az alaptörténet nemzedékeken át szállt szájról szájra, s mindenki hozzátette a magáét a folyamatosan formálódó kánonhoz. Egy bizonyos Lenyakazó Robinról szóló monda már a kilencedik századi Angliában felbukkant, a 15-16. században pedig irodalmilag igényesen kidolgozott balladák születtek a hősről: Robyn Hode viselt dolgai, Robin Hood és a csuhás barát, Robin és a szerzetes. Olyan Robinról azonban nem tudni, akit az egyetlen autentikus figurának tekinthetnénk. Számos, a legendát tovább erősítő elmélet született, például hogy gyakran Robehodnak nevezték azokat, akik betyárnak álltak, illetve hogy a „Robin Hood” a tolvajok általános fedőneve volt a középkorban.
Robin Hood szép karrierre tett szert a mozivásznon, majd a tévében is. Körülbelül harminc adaptáció született, az 1913-as Ivanhoe-ban szerepelt először. Később a legnagyobb sztárok formálták meg a hőst, illetve kedvesét: Douglas Fairbanks (Robin Hood, 1922), Errol Flynn (Robin Hood kalandjai – The Adventures of Robin Hood, 1938), Sean Connery és Audrey Hepburn (Robin and Marian, 1976) és Kevin Costner (Robin Hood, a tolvajok fejedelme – Robin Hood: Prince of Thieves, 1991). A BBC már 1953-ban tévésorozatot szentelt az erdei igazságosztónak, legutóbb pedig 2006-ban készült széria a történetből.
Népszerűsége ellenére azonban Robin Hood karaktere nem fejlődött a különböző adaptációkban, a filmesek unos-untalan ugyanazt a jól ismert történetet mesélték el a gonosz nottinghami seriffről, Guy of Gisburne-ról és a megmentendő úrhölgyről, Marionról. Robint időnként rangjától megfosztott nemesként, de leggyakrabban hetyke haramiaként ábrázolták, aki könyörtelenül kirabolja a gazdagokat, hogy a zsákmányt bőkezűen szétoszthassa a szegények között.

Brian Grazer producer még az Amerikai gengsztert forgatta Sir Ridley Scottal, amikor megkérdezte Russell Crowe-t, volna-e kedve eljátszani Robin Hoodot. Grazer és a színész kellemes emlékeket őriztek korábbi együttműködéseikről: az Egy csodálatos elméért Crowe-t Oscar®-ra jelölték, és A remény bajnoka (Cinderella Man) is sikeres volt. Az új adaptációval kapcsolatban elhatározták, hogy eredettörténetet mesélnek el: miként lett Richárd király egyszerű íjászából legendás hős. A személyes történet háttérül a keresztes hadjáratok szolgáltak.
Grazer a Universal Pictures, illetve az Oscar®-díjas Ron Howarddal közösen irányított Imagine Entertainment égisze alatt látott hozzá a projekt megvalósításához. „A hősökről szóló történetek mindig felvillanyoznak – mondja a producer. – A Robin Hoodért azért rajongok, mert olyan emberről szól, akinek semmije sincs, csak erős igazságérzete, és olyan képességei, amelyekkel akaratának érvényt tud szerezni. Filmünkben azt is megmutatjuk, kicsoda valójában a nottinghami seriff, valamint Marion és az apósa, mekkora hatalmuk volt a báróknak Észak-Angliában, és hogyan irányították akkoriban az országot. A történet végére az is kiderül, kicsoda Robin Hood. Mi ott fejezzük be a sztorit, ahol a korábbi produkciók el szokták kezdeni.”
Az ausztrál színész lelkesen vállalkozott a feladatra, Crowe ugyanis már kisgyerek korától a sherwoodi hős nagy rajongója. „Robin Hood történetének univerzális üzenete van, ami mindenkihez szól – magyarázza a színész. – A sztori azt sugallja, hogy eljön a hős, aki rendbe rakja a dolgokat. Ez nagyon pozitív és lelkesítő perspektíva, az emberek ezért nézik szívesen a különféle Robin Hood-adaptációkat.”
Crowe igent mondott, de volt egy kikötése. „Azt mondtam, megcsinálom, de csak ha teljesen új megközelítésben meséljük el a történetet – mondja Crowe. – Ez az egyik legrégibb angol nyelvű monda, emiatt tisztelettel kell vele bánnunk. De úgy gondoltam, ha új életet akarunk lehelni Robin Hoodba, abból kell kiindulnunk, hogy minden, amit korábban hittünk erről a legendáról, tévedésen alapult. Teljesen másképp kell elmesélni ezt a történetet. Vegyük csak Robin Hood és Kicsi John kapcsolatát. Amikor először találkoznak, rögtön összeverekednek. De ez nem egy farönkön történik egy patak fölött, és nem bottal püfölik egymást, mint már ezerszer láthattuk. Újrafogalmaztuk a korszakot, és megváltoztattuk a kronológiát is.”
„Olyan rendezőre volt szükségünk, aki széles ecsetvonásokkal tudja ábrázolni a korszakot, ugyanakkor nagyon precíz is – veszi át a szót Grazer. – Van érzéke az apró részletekhez, érdekli a környezet és a korszak, a politikai és történelmi események. Ridley pontosan ilyen alkotó. Filmünket a Robin Hood gladiátoros változataként képzeltem el. Egy látványos és izgalmas akció-kalandfilmben akartam megmutatni, milyen kegyetlenül erőszakos volt az a korszak, ehhez pedig csak Ridley ért igazán.”
Scott és Crowe első közös munkája a kirobbanóan sikeres, több Oscar®-ral kitüntetett Gladiátor volt. Azóta még három filmet készítettek: Bor, mámor, Provence (A Good Year), Amerikai gengszter, Hazugságok hálója (Body of Lies). Amikor Grazer és Crowe elmesélték neki a Robin Hood-film ötletét, Scott azonnal igent mondott.
Scott a történelem nagy rajongója. Legutóbbi kosztümös filmje a Mennyei királyság (Kingdom of Heaven) volt, amely Jeruzsálem elestéről szólt – mindez 12 évvel I. Richárd király halála előtt történt. „Imádom a történelmi filmeket – mondja Scott. – A napóleoni háborúk idején játszódó A párbajjal (Duellists) kezdtem, a Gladiátorral a római korban tettem kirándulást, most pedig visszatértem a középkorba.”
Brian Helgeland Oscar®-díjas forgatókönyvírót kérték fel a történet kibontására. Helgeland koncepciója az volt, hogy emberi léptékűvé teszi a legendát.
„Ridley azt akarta, mutassuk meg, milyen volt Robin Hood, mielőtt a mítosza kialakult volna – magyarázza a forgatókönyvíró. – A mítoszt mindenki ismeri, és tudjuk, valós események felnagyításával keletkezett. Az ilyen történet mindig az elnyomottak között kel szárnyra, és az az alapgondolata, hogy ha az önkény már végképp elviselhetetlen, jön egy hős, és felszabadítja a népet. Az angol történelemben mindig egy törvényen kívüli jelent meg ebben a szerepben. Ridley azt akarta, képzeljük el, mik lehettek azok a történések, amelyek alapján Robin Hood legendája létrejött.”
Helgelandnek imponált, hogy Scott nem csupán látványos történelmi akciófilmet akart készíteni, hanem kérdéseket is megfogalmazott. „Katapultok ostromolnak várakat, hadseregek csapnak össze, közben a katonákat az foglalkoztatja, kicsoda Isten, és miért terelte őket erre az útra – ez az az intellektuális talaj, ahol Ridley igazán otthonosan mozog. A filmet hihetetlenül gazdagítja, hogy gondolkodtat is.”
A filmben egy Robin Longstride nevű íjásszal ismerkedünk meg, aki I. Richárd király katonája, és éppen visszatér a Szentföldről, ahol a harmadik keresztes hadjáratban harcolt. Richárdot a francia király fogságba vettette, és csak váltságdíj ellenében engedte szabadon, ezért az angol sereg egy francia vár ostromába fogott, hogy a pénzt visszaszerezze. Az ostrom során Richárdot nyakon nyilazták, vérmérgezést kapott, és nem sokkal később meghalt. Ez annyira összetörte az anyakirálynőt, Eleanort, hogy a korona Richárd öccse, János herceg fejére került.
A Helgeland által írt történet Richárd király halálával kezdődik. Robin, aki a tengerentúlon háborús zűrzavarban nőtt fel, ötéves kora óta először teheti lábát angol földre. Amint partra száll, azt tapasztalja, hogy az országban dühöng a szegénység, mert a király emberei kifosztják a népet, hogy finanszírozhassa háborúit. A francia invázió bármelyik pillanatban bekövetkezhet, Richard uralkodásra alkalmatlan öccse pedig hagyja szenvedni alattvalóit, miközben kincstára gyarapszik.
A film alkotói számára fontos volt, hogy bemutassák, mennyire tönkrement Anglia gazdasága, s milyen kilátástalan helyzetbe került az ország. Robin pont akkor érkezik haza, amikor a király mértéktelen adókat vet ki: a népnek erején felül kell fizetnie, hiányt szenved élelemből, ruhából, és sok embernek már nincs hol laknia sem. Robin küzdelme nem merül ki abban, hogy kirabolja az elnyomókat és a népnek visszaadja elvett javait, hanem arra is buzdítja honfitársait, hogy vegyék kezükbe sorsuk irányítását.
Helgeland meséjének egyik sarokpontja a Magna Charta születése: ez az az alkotmány, amelyet 1215-ben írtak alá Runnymede-ben, miután az angol bárók föllázadtak János király ellen. Ez az esemény több szempontból is döntő jelentőségű volt Anglia jövőjét illetően, mivel megszabadította az angolszász lakosságot a normann királyok kegyetlen kizsákmányolásától.
„Az a helyzet, hogy a kegyetlenül adóztató János király ugyanaz az ember, aki aláírta a Magna Charta első változatát – magyarázza Crowe. – Történetünk az 1199-től 1215-ig tartó időszakot fogja át, és úgy találtuk, ez a néhány év ideális arra, hogy egy forradalmi folyamatot ábrázoljunk – vagy bemutassuk egy forradalmi figura születését. Filmünk elmeséli, milyen események vezettek a Magna Charta, s ezáltal egy nagyszerű nemzet létrejöttéhez.”
Fontos volt, hogy alaposan kidolgozzák, honnan jött Robin, különben nem érthető, miért száll harcba népéért. A történet szerint Robin édesapja Thomas Longstride kőművesmester volt, aki népének szószólójaként részt vett a Carta de Foresta, azaz az erdei alkotmány kidolgozásában. Ez a Magna Chartát megelőző alaptörvény biztosította a közemberek jogait az urakkal szemben. Richárd elődje, II. Henrik árulónak bélyegezte Longstride-ot, és a fia szeme láttára kivégeztette.
Crowe több mint 30 könyvet olvasott el Robin Hoodról és a kérdéses korszakról. „Robin ötévesen lesz szemtanúja apja halálának – mondja a színész. – Utána a templomosok egyik franciaországi kolostorába kerül. Nevelői, Loxley és Marshal elmennek a keresztes háborúba, és mire visszatérnek, a fiú már nincs a kolostorban. Rosszul bántak vele, ezért elszökött. Csak azt az egyetlen dolgot vitte magával, ami édesapja után maradt: a mellvértjét. El lehet képzelni, milyen látvány, ahogy egy kisfiú egy felnőtt ember mellvértjét vonszolja.”
Amikor először találkozunk Robinnal Richárd király franciaországi várostroma idején, nem emlékszik semmire, ami ötéves kora előtt történt. „Elnyomta magában apja halálának emlékét – magyarázza Crowe. – Úgy tudja, apja és anyja megutálták, és eltaszították őt maguktól. Vagy 40 éven át ezt gondolja családjáról. Aztán visszatér Angliába. Korábban beutazta fél Európát és a Közel-Keletet, látta, milyen sokféle életmódot folytathatnak a különböző népek fiai. Angliába érve az a benyomása, hogy az a legnyomorultabb hely a világon. Robinnal bejárhatjuk az utat, amelyen fölfedezi önmagát. Lassan eszébe jut múltja, és tudatosul benne, hogy küldetése van. Rádöbben, immár a sors irányítja, és egy hatalmas terv részévé vált: folytatnia kell apja munkáját ott, ahol kényszerűen abbamaradt.”

Az, hogy Cate Blanchett a Robin Hood női főszereplője lett, egy szerény postai bélyegnek köszönhető. A színésznő és Russell Crowe 2009 elején egy fogadáson vett részt abból az alkalomból, hogy arcképük felkerült egy-egy ausztrál bélyegre. Amint egymás mellett ültek a színpadon, Crowe ránézett Blanchetre, és rájött, hogy tökéletes lenne Marion szerepére.
„Gondolatban a homlokomra csaptam: hogyhogy nem jutott előbb eszünkbe?! – mondja Crowe. – Zseniális színésznő nemes vonásokkal, kemény és határozott. Főlényesen uralkodik művészi eszköztárán, így a legkisebb gesztusa is valóságos kinyilatkoztatás.”
Az est folyamán Crowe megkérdezte a közönséget, örülnének-e, ha ő és Blanchett közös filmben szerepelnének. „Ezernyi torokból harsant fel az igen – emlékszik vissza a színész. – Cate szeme pedig csillogott, így tudtam, neki is tetszik az ötlet.”
A film alkotói elhatározták, hogy a legenda megújítása jegyében Marion és Robin kapcsolata nem hasonlít majd az eddig megszokott románcra. „Többé-kevésbé Shakespeare Makrancos hölgy-ét tekintettük kiindulópontnak – magyarázza Crowe. – Amikor Marion és Robin először találkoznak, nem jönnek ki egymással, de már felsejlik közöttük valamiféle lappangó vonzalom.”
Ahogyan a forgatókönyv egyre határozottabb formát kezdett ölteni, úgy kristályosodott ki Marion alakja is. A hősnő korábbi felbukkanásaival ellentétben nem gyenge és törékeny úri kisasszony, aki alig várja, hogy egy férfi megmentse. „Volt egy törvény, mely szerint ha egy nemesasszony férje meghal, és nincsen fia, a birtok visszaszáll a koronára – magyarázza Helgeland. – Ha Marion nem produkál utódot, vagy szerez magának férjet, elveszti földjét. Tehát Marion és Robin bimbózó kapcsolatában, ellentétben a korábbi filmekkel, kezdetben a közös érdek is ott munkál. Aztán lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és már az érzelmek is fontos szerepet kezdenek játszani.”
Aquitániai Eleanort, II. Henrik özvegyét, Richárd és János korosodó anyját Eileen Atkins játssza. A számos díjjal kitüntetett színésznő a tőle megszokott kirobbanó energiával formálja meg az egyik legádázabb anyakirálynőt, akit a nyugati világ földje valaha is a hátán hordott.
„Szomorú, de Eleanor nem szívleli Jánost – mutatja be a karaktert a színésznő. – Igaza van Jánosnak, amikor azt mondja neki: mindig csak a bátyámat szeretted. A trón azonban mégiscsak a trón, és János ül rá. Eleanor keményen küzdött azért, hogy francia földeket szerezzen Angliának, és minden erejével azon van, hogy meg is tudja őket tartani. Mivel egyfolytában nagy távlatokban gondolkodik, azzal nem tud foglalkozni, hogyan élnek a parasztok. Ugyanakkor nagyon bölcs asszony, és remek manipulátor.”

Robin Hood legendájától elválaszthatatlan az a vidám kompánia, amelynek tagjai a hős csapatát alkotják. A filmben ők a hős katonatársai, akik Richárd halála után követik Angliába.
Kevin Durand játssza Robin jobbkezét, egyben a csapat legerősebb emberét, Kicsi Johnt; Scott Grimes a legfiatalabb betyárt, Will Scarletet; a pályakezdő Alan Doyle pedig a lantost, Allan A’Dayle-t.
„A srácok egyik legelőnyösebb tulajdonsága, hogy mind sportolók, így a legmeredekebb jelentekben is állták a sarat – magyarázza Crowe. – Ráadásul intelligensek, tehát gyorsan tanultak, és briliáns a humoruk. ilyen bandába bárki szívesen betársulna!”
Természetesen egyetlen Robin Hood-film sem készülhet az egyik legjellegzetesebb figura, a termetes Tuck barát nélkül, aki sokkal jobban kedveli a jóféle mézsört és a fehércselédeket, mint a szikár szószéket. A Mark Addy által játszott atya akkor találkozik Robinékkal, amikor úton vannak Sir Walterhez, hogy megvigyék Sir Robert Loxley hirtelen halálának hírét. A méhtenyésztésben is jeleskedő Tuck barát nem lelkes híve a koronának, így nem csoda, hogy olyan szívesen beáll betyárnak.